Ácsorogsz a megállóban. Kezedet fázósan dörzsölöd össze, a lábad is lassan elgémberedik.Várod a buszt, ami egyelőre nem jön. Azért te kitartasz, főképp mert nagyon nem jó már ott, ahol vagy.Körbenézel, az ég mattszürke, a levegő mozdulatlan, odaégett főzelék szaga kúszik az orrodba, és valahonnan…

Volt egy kedves barátnőm, Budapesttől nem messze, egy hegy oldalában lakott. Első esti szendvicses-dumálós meghívásánál a hegy lábánál  megvártam, ő lejött kocsival, és én a sajátommal mentem utána. Nos...csak mentünk-mentünk-kanyarog​tunk-mentünk...de aztán megérkeztünk. Már akkor volt némi…

Megfogtam a piszkosszürke gurtnit, azt, amit nagyapám is fogott annak idején, és szüleim is számtalanszor, és szépen leengedtem a redőnyt.Ahogy a barna csíkok nagy zörgéssel egyre lejjebb csúsztak, úgy futott végig az agyamon a gondolat: íme az életem....Álmatlan éjjeleimen a csíkok közötti résen át…

Nem jó hírek jönnek most a világból... Hogy épp mikor, melyik városban történik a szörnyűség, már követni is alig lehet. Ha magánemberként gondolkodom, akkor a hozzátartozók helyébe képzelem magam. Bár nem ez a leghelyesebb kifejezés. Hiszen felfoghatatlan, elképzelhetetlen, milyen ősi harag,…

A tavasz a miénk. Nem szidalmazzuk, mint más évszakokat, nem tartjuk hidegnek a 15 fokot, mint októberben, amikor dideregve húzunk kabátot ugyanilyen időben, megbocsátjuk a havazást, örülünk a napsütésnek(augusztusban már pont ebből van elegünk) és tulajdonképpen minden rendben van.... mert ez a…