Félek a pókoktól... a döglöttektől is, mert ahhoz előbb meg kell bizonyosodjak, hogy halott-e, a megbizonyosodásig pedig félek, tehát utána meg már miért ne féljek...
Még mindig nagy felújítás alatt állunk, de a mosdó készen van. Ülök tehát békességben a megfelelő helyen, és nézek egy pókot.
A pók nem mozdul, de én ettől sem érzem jól magam. Sietve elhagyom a helyiséget...
Másnap a pók még mindig ugyanott áll. (Ül.) (Van.)
És ez így megy hetek óta... igyekszem nem hinni a pókok feltámadásában, de azért nem jó érzés vele egy helyen lenni.
Minden nap remélem, hogy a takarítónő arra jár a seprűjével, de nem...
Így csendesen elvagyunk... a döglött pók, meg én...
/Illusztráció: Hollósi Joli/
